2016. november 26., szombat

2. Rész


Kornélia


Ohm, most azon akadjak ki, hogy idegenek vannak a házunkban akik engem bámulnak vagy azon, hogy Tom idióta mosollyal bámul?
-.ohm.. Heló..- ennél már nem lehetek gázabb. De most komolyan, itt van négy csaj akik szintén meg vannak illetődve ( legalábbis nekem úgy tűnik). 
- Lia... Drágám...bemutatom neked Perry-t,  Leigh-Anne-t, Jade-et és Jesy-t.  Ők a bandám akikkel Londonba költözünk. - Oké, szóval ők az újoncok akikkel költözünk.. AKIKKEL? VELÜK?
- Hogy hogy velük?- kerekedett el a szemem.
-Ohh hát nem mondtam?  - most már kínosan sokat mosolygott. - A lányok elég felkapottak mostanában,  minden eddigi lakóhelyük megtalálták őket a rajongók, úgyhogy a !MODEST úgy döntött így lesz a leg biztonságosabb,  hiszen minket még soha nem találtak meg.  
- De nyugi, nem fogunk sok vizet kavarni! Az idő nagy részében próbálni fogunk. - Mondta egy hosszú barna hajú lány aki.. Valami eszméletlen szép volt.  Meg akartam szólalni de nem tudtam,  elkaptam róla a tekintetem és Tom-ra vezettem. 
-Ohm oké, nem indulunk a reptérre? - Kérdeztem,  nem tudom mért de zavarban voltam. 
- De, a taxi mindjárt itt van,  addig nézd meg, hogy biztos mindent elpakoltál-e. 
Bólintottam és felfutottam a szobába.  Mikor az én szobám megvolt felmentem a padlásra ami az én kis stúdió szobám.
Itt szoktam alkotni. Mindenfélét rajzolni meg írni. A hely te volt kanapékkal, ne nem annyira sokkal de legalább hárommal, és mindenféle eldobált papírral, de most már csak a kis Lucifer nevű macskám fekszik itt akit az ölembe kaptam és lementem vele. Csak őt nem tudtam megfogni. A kiskutyám és a cicám már a kisállat hordozóban várták hogy fel legyenek pakolva egy repülőre és Londonban kössenek ki, mivel magánrepülőnk van ( bár sajnos ez is időre indul és ha nem érünk oda akkor kell egy másik időpontot keresnünk), szóval fel vihetek egy állatot a repülőre, de csak egyet. Az az egy pedig egyértelműen Lucifer lesz mert őt lehetetlen bele tuszkolni egy állathordozóba. Talán bele sem férne.
Lementem a földszintre újra és a kanapén ülő keresztapám mellé ültem ( akit egyébként elég gyakran apának hívok, de van amikor meg Tom-nak szóval elég zavaros) aki a lányoknak magyarázott.  Én nem figyeltem,  a telefonom nyomkodtam, éppen a londoni barátaim írogattak, mivel Tom küldött nekik egy kulcsot az ottani házunkhoz ( nem mintha nem kaptak volna régen is egy pótkulcsot mikor ott éltünk) és most éppen szétszedik a szobám. Remek. Szóval velük beszéltem mikor valaki kivette a kezemből az eszközt.  Nem apa volt, hanem az a lány... Jessy! Igen,  így hívják.  Elég döbbenten nézhettem rá mikor apa megkocogtatta a vállam.
- Az egyik szoba még nincs kész a házban,  mivel volt néhány gond pár ottani vízvezetékkel, de pár hét és minden jó lesz, de addig az egyik lány veled fog lakni. Mivel tudom, hogy neked csönd kell megkértem Jessy-t, hogy költözzön be ő hozzád arra az időre.. - Úristen.  Nemár. Én nem tudok vele beszélgetni meg... Ilyenek.  Hát már attól lefagyok ha rá kell néznem! 
- Persze, oké! -Én próbáltam mosolyogni. Talán sikerült is de amúgy már ástam a sírok. Anyám mennyiszer be fogok égni előtte. Felé fordultam és vissza akartam kérni a telefonom, de már ott sem volt. Talán kiment a konyhába,  mindegy is.  A készüléket otthagyta a helyén.
- Na szedd össze az állataidat és gyere. 
- Már össze vannak,  de az egyik jön velem a repülőre!- mondtam majd kiszaladtam a kertbe a kis kopasz macskám éppen magát fürdette,  de nem volt most időm megvárni felkaptam,  majd a nappaliban a kézi táskám is.  A többi cuccot már apa emberei kivették. Ők azok akiket még sosem láttam. De komolyan, mint a szellemek. Na, mindegy is. Beültem a taxiba, az anyós ülésre,  mivel mindig ott ülök vagy a sofőr mögött de azon a helyen már az egyik szöszi lány foglalt helyet. Köszöntem a sofőrnek, de mivel még perceket kellett várni arra hogy mindenki meg legyen eléggé unatkoztam utána. Előkaptam a telefonom és twitterezni kezdtem. Majd eszembe jutott az is, hogy ma szerda van, ami azt jelenti, hogy a londoni modellügynökséghez (az egyik ahol dolgozom) ma kell mennem egy ruhapróbára.  Kiírtam hát egy rövid üzenetben,  hogy hamarosan újra elfoglalom a várost, nem vártam meg a reakciókat, kiléptem és elraktam a készüléket. 
10 perc elteltével mindenki beszenvedte magát a kocsiba és indulhattunk a reptérre. Már alig várom,  hogy Londonban legyünk!  Stella és Robert megígérték, hogy kijönnek a reptérre. Nagyon régen láttam őket, nyilván beszéltünk telefonon, rengeteget. Minden nap beszéltem valamelyikükkel de az nem ugyanaz. Kamerán keresztül látni valakit az nem olyan mint élőben.

2016. július 14., csütörtök

1. Rész

Cordelia Midway

Az emberek előítéletesek, nem látnak a külső mögé. Nem tudják mi van belül, milyen valójában is egy ember. Így ítélnek el többek között rengetegen engem is. Bár nagy előnyöm, hogy Amerikában sokkal elfogadóbb emberek vannak mint máshol.
Mint minden napom a mai is úgy kezdődött, ahogy szokott. Az ébresztőóra hajnali fél ötkor csörgött, ami azt jelentette,  hogy van 10 percem felöltözni. Ilyen az, ha az ember kereszt apja mindenhova rángat magával. Igen, ő csak a kereszt apukám. A szüleimmel nem jövök ki valami jól, ez abból is adódhat, hogy utálnak. Mármint egy normális szülő beszél a gyerekével és nem nézi levegőnek, és lehetne azt mondani, hogy ez csak azért van mert mondjuk nem akart gyereket de van egy iker testvérem és két kistesóm. Azt hiszem akart. De mindegy is, nyolc éves korom óta itt lakok az egyedül álló, gyermektelen keresztszülőmmel, jelenleg Amerikában. De ez mindig változik. Most éppen Angliába költözünk. Tom (vagyis kereszt apu) menedzser. Most éppen egy lánybanda miatt költözünk akik most voltak az xFaktorban. Egyébként magántanuló vagyok, pont az ilyen költözések miatt. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nincsenek barátaim. Bár jóval kevesebb van mint egy normális embernek, de pont ezért örülök, hogy Londonba költözünk. Ott van az összes olyan barátom akivel tartom a kapcsolatot ( egyszer már éltünk ott).
Mikor kész lettem mindennel a fürdőben kimentem a szobámba felöltözni.
Nem igazán szoktam túlzásba vinni az öltözködést.  Tom miatt mindig kapok designer ruhákat de én mint mindig, most is maradtam a szaggatott farmer - idióta szöveges póló mellett.  A felsőmön most az állt, hogy: My Brain Is 80% Song Lyrics. ( az Agyam 80%-a dalszöveg)
Imádom ezt a pólót.
A bőröndjeinket már tegnap levittük a nappaliba így most csak a "kis" kézi táskámba pakoltam a maradék cuccot ami kellhet. Baromi nehéz volt. De komolyan. 1L víz, három fülhallgató, egy csomag zsepi ( természetesen The Avangers mintás) egy egész tolltartó,  kettő könyv amit jelenleg olvasok ( a Pokoli Szerkezetek első része és A Végzet Ereklyéi 6. azaz utolsó része,  mindenhova cipelem őket), egy füzet,  parfümök hada, rengeteg hajcsatt és minden felesleges dolog és mindenféle fecni.


Megálltam a szobám közepén. Szerettem ezt a helyet. Fekete falak,  hatalmas ablak ami előtt hatalmas íróasztal. Az egyik falon szekrények voltak és a fürdőszoba ajtó.  A szoba ajtó mellett a hatalmas ágyam  ami tele volt mindenféle párnával és pléddel amik most be vannak dobozolva és a Mickey egeres paplan és nagypárna sincs már a helyén. Üres az egész. Egyedül a képeim vannak fent, mert azokat annyira nehezen raktam fel, hogy nem volt szívem leszedni.  Majd újra kinyomtatom őket. Sóhajtva lementem.  Már a lépcső alján voltam mikor meghallottam,  hogy Tom beszél valakivel.  Biztos telefonál. A Táskámban kutatva ( nem találom a kedvenc parfümöm amit belesöpörtem) mentem át a konyhába,  fel sem néztem. Majd miután megtaláltam amit kerestem, rájöttem, hogy már befújtam magam, így kicsit ingerülten ejtettem vissza a táskába. Ittam egy pohár vizet és indultam vissza a nappaliba. Ott pedig nem várt emberek, ismeretlen nem várt emberekbe botlottam.

Szereplők

Szóval, itt vannak a szereplők, Cordeliaáról direkt nem hozok rendes képet, mert szeretném ha mindenkinek lenne róla egy neki tetsző elképzelése legalább az arcáról.

Az egyik főszereplő: Cordelia Midway


Kor: 17
Magasság: 160cm (igen, 160...csak, hogy ne 159 legyen, egyébként annyi vagyok de nagyon utálom, hogy ilyen kicsi vagyok)
Magamról: Mielőtt elítélnél azzal a szöveggel, hogy: Ez itt Tom Midway lánya (egyébként csak keresztlánya), biztos valami elkényeztetett liba...  Nem, nem vagyok ilyen. Nehezen nyílok meg mások előtt és nem szeretem ha bámulnak és a hátam mögött beszélnek, de ettől még normális vagyok.
Na jó... annyira nem. A szüleim ... nos ők éppen utálnak. Nagyjából 17 éve. Inkább 10, Tom szerint azóta nem szívelnek, hogy rájöttek meleg vagyok. Igen, igen leszbikus vagyok és nem az a "divatbuzi" leszbikus hanem tényleg az. Na szóval, a szüleim (nem is kéne őket így hívnom) azóta nem igazán bírnak, hogy én oviban lányba lettem szerelmes és nem fiúba. Igazából sosem voltam szerelmes fiúba (nem mintha lányba lettem volna, egyszerűen csak érzem, hogy nem tudok fiúba az lenni.) . Szóval igen, egy nap kitettek drága, jó keresztapámnál, Tomnál azzal a szöveggel, hogy nyaralok. Párszor utána még láttam őket de igazából 8 éves korom óta nem is beszéltem velük. Hogy őszinte legyek nem is hiányoznak. Tökéletesen kijövök Tommal. Ő nekem az anyám és az apám, legalább egyikünk sincs egyedül. Neki nem lehet gyereke.. és élettársa sincs, úgyhogy jól el vagyunk mi ketten.
Egyébként van egy ikertestvérem és két kis tesóm  de velük sem tartom a kapcsolatot.

Elena Midway
(ő Kornélia ikertestvére, de nem hasonlítanak, úgyhogy nem kell hozzákötni Kornéliát)





Kor: 17
Magasság: 174cm
Magamról: gyorsan barátkozom, nagy baráti köröm van,  szeretek vásárolni és a városban járkálni,  van két kis tesóm ( meg egy ikertesóm de ő mindegy)  akiket imádok.  Nagyon szeretek bulizni és koncertekre járni,  valamint modell vagyok a Victoria Secret's -nél.

A másik főszereplő: Jessica Lousi Nelson



Kor: 24
Magasság 170cm
Magamról: szeretek gördeszkázni,  zenét hallgatni és a barátaimmal lógni. Sokat utazom így tartós kapcsolataim nincsenek, Imádok énekelni (ami gondolom nem meglepő hiszen énekes vagyok) és táncolni is. Van hogy modellkedem (bár nem vagyok teljesen megelégedve magammal)

A többi Little Mix tag:

Perry Edwads





Leigh-Anne Pinnock



Jade Thirlwall:


A legjobb barát: Stella Stone

Kor: 17
Magasság: 176cm
Magamról: imádok írni és olvasni! Sokat tanulok de ez nem azt jelenti, hogy stréber vagyok, hiszen a szabályok azért vannak, hogy megszegjük őket!! A legjobb barátom Cordelia sajnos egy másik városban él így ritkán találkozunk de rendszeresen beszélünk telefonon és skypen. DE MOST! Hamarosan vissza költözik Londonba és uram atyám de várom már!

A másik legjobb barát: Robert Stone

Kor: 18
Magasság: 180cm
Magamról: Őszintén szólva nem igazán értem mért nem hisz senki a fiú-lány barátságokban, hiszen az én legjobb barátom lány és nem érzünk egymás iránt mást csak baráti szeretetet és nagyon jól megvagyunk. Igazából nekem csak ő van és tesóm Stella. Nem igazán szeretek barátkozni, de tökéletesen megvagyok így.

Tom Midway:

2016. július 13., szerda

Prológus

- Mért csináljátok ezt velem?!? Nem veszitek észre, hogy tönkretettetek?!?

- Ne hagyj egyedül. Kérlek csak te ne.

-Szeretlek. Tudom,  hogy ez neked semmit nem mond,  de szeretlek.

- Mikor lettél te ilyen?!?

- Mikor eldöntötted, hogy én nem vagyok családtag.

Cordelia Midway vagyok. Lehet, hogy már hallottad a nevem, talán láttál már vonulni egy kifutón. Talán a tévében: A híres menedzser lány, Cordelia Midway már megint elfogadhatatlan viselkedést tanúsított.
Ezek nyilván nem igazak. A sajtó mindenfélét kitalált már rólam, Még azt is, hogy depressziós voltam és drogozni kezdtem ezért elvonóra jártam. Csak, hogy tisztázzuk. Nem volt ilyen. Nyaralni voltam, és nem két hónapig, hanem két hétig. De mindegy is, ilyen mindenkivel előfordul, nem?
 Ami a depressziót illeti, az igaz. Voltam, nem is kicsi ideig, dehát ki ne lenne az, ha a családja csak úgy eldobja magától egy ürüggyel? Mert az, hogy már oviban látták, hogy én más vagyok nem lehet igazi ok. Az, hogy nekik nem számít semmi csak a pénz és a hírnév...na az lehet. Hallottatok már olyan híres ügyvédházaspárról akiknek 4 gyerekük van, sőt az első kettő egy ikerpár? Én sem, és ez azért van mert engem lepasszoltak azzal, hogy nekik nem kell meleg gyerek. Mert igen, leszbikus vagyok. Vagyis azt hiszem. Eddig nem voltam szerelmes. Se fiúba se lányba, egyszerűen csak úgy érzem sosem tudnék összejönni egy fiúval. Annak ellenére, hogy a legtöbb barátom fiú.
Ami a kinézetemet illeti nagyon alacsony vagyok (159cm, de szeretem azt mondani, hogy 160) és a combközépig érő hajam van. Igen, combközépig. Jelenleg éppen levendula lila de hamarosan befestetem megint. Azt hiszem ennyi amit mondani akartam. Ja, igen. És imádom az állatokat. Van egy kutyám, két cicám akiket gyermekeimnek tekintek.